Edwin Joseph Cohn (1892.12.17–1953.10.1.) amerikai egyesült államokbeli biokémikus volt. Ismertségét elsősorban a plazmafrakcionálás kifejlesztésének köszönheti.
Az így nyert plazmaszármazékokból fontos orvosi készítményeket lehet előállítani.
A PLAZMACENTRUMOK TÖRTÉNETE
A plazmaferezis Ausztriában
1940 |
Edwin J. Cohn kifejleszt egy módszert, melynek segítségével a plazma alkotóelemeire bontható, hogy azokból gyógyszer készülhessen |
1953 |
Két vegyész, Dr. Hans Eibl és Dr. Otto Schwarz Prof. Wilhelm Auerswald fiziológussal Bécsben megalapítja az első hemoderivátumokkal, azaz vérből előállított készítményekkel foglalkozó intézetet. Céljuk, hogy plazmaalapú védőoltást hozzanak létre a rettegett gyermekbénulás ellen. Ezzel lerakják a későbbi Immuno AG alapjait |
1964 |
Az elő európai plazmacentrum megnyitása Bécsben |
1979 |
Az első automatizált plazmaadás Ausztriában |
1995 |
A grazi plazmacentrum megnyitása |
1995 |
A Baxter AG átveszi a Vöröskereszt által üzemeltetett salzburgi plazmacentrumot |
1997 |
Az amerikai Baxter gyógyszeripari vállalat átveszi a teljes Immuno AG-t |
1999 |
A welsi plazmacentrum megnyitása |
2002 |
Az innsbrucki plazmacentrum megnyitása |
2006 |
A linzi plazmacentrum megnyitása |
2014 |
Az 50 éves plazmaferezis ünneplése Európában |
2015 |
A Baxtert két vállalatra osztják, létrejön a Baxter és a Baxalta. Mind a hét plazmacentrum megváltoztatja külső megjelenését, és 2015 júliusától BioLife plazmacentrumként működnek |
2016 |
Az ír Shire gyógyszeripari vállalat átveszi a Baxaltát és a hozzá tartozó BioLife plazmacentrumokat |
2019 |
A Takeda gyógyszeripari vállalat felvásárolja a Shire-t |
| Világviszonylatban Ausztriában és az Egyesült államokban a legnagyobb az adott plazma egy főre jutó mennyisége 2016-ban a hét ausztriai BioLife plazmacentrumban kb. 18 700 plazmaadó fordult meg, és összesen 238 220 liter vérplazmát adtak. |