Celina – a szenvedélyes egyetemista

 

Néhány évvel ezelőtt Celina el sem tudta volna képzelni, hogy valaha egyetemre járjon. Ugyanis primer immunhiányban szenved, melyet csak tizenéves korában fedeztek fel. Celina 3 hetente infúzióban kapja meg a gyógyszerét. Rendszeres gyógyszeres kezelés nélkül soha nem valósíthatta volna meg az álmait. Minden plazmadonort hősnek tart, mert ők teszik lehetővé számára, hogy betegsége ellenére „normális” életet éljen.

Karin – a ritka betegségben szenvedők segítője

 

Karin betegségére véletlenül derült fény 38 éves korában. A primer immunhiány miatt annyira legyengült az immunrendszere, hogy állandó orvosi felügyeletre vagy kórházi tartózkodásra szorult,
ami őt és családját is erősen korlátozta a mindennapi életben. Amióta vérplazmából készült gyógyszereket kap, sokkal jobban érzi magát, és életében először külföldre is elment nyaralni a családjával. Ő alapította a „Primer immunhiányosok osztrák önsegélyező csoportja” (ÖSPID) elnevezésű egyesületet.

Adrienn – az egyéni sorstól a követségig

 

Adrienn betegsége 28 éves korában, egy torokfertőzés után kezdődött. Néhány nap alatt majdnem teljesen megbénult. Túl későn diagnosztizálták betegségét, a Guillain-Barré-szindrómát. Többek között intravénás immunglobulint, rövidítve IVIG-t kapott. Ma, 3 évvel később csaknem teljesen egészséges, de a betegség nyomait ma is viseli. Mindaz, ami történt vele, arra ösztönözte, hogy támogassa a hasonló sorsú embereket. Adrienn a GBS/CIPD Foundation International követe, és blogot is ír.